Bölcsesség:

Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört megvonta, amikor a felhőket fölerősítette, s az ősforrások erejét megszabta; amikor kijelölte a tenger határát - és a vizek nem csaptak ki -, amikor megrajzolta a föld szilárd részét.
Ott voltam mellette mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe előtt. Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között." Péld 8:27-31

Logosz:

Az észrevevés megmutatkozik az élővilágban. Az ember képes észrevenni az igazságot is. Emberi tulajdonság; az igazság felismerésének a képessége. Ez a képességünk különösen a tévedésink felismerésében mutatkozik meg. Míg tévedéseinket sajátunknak tudjuk, az igazságot emberfölöttinek ismerjük fel.  Az igazságnak semmiféle emberi tekintélyre nincs szüksége, megáll önmagában, olyan mint a végtelen. A véges dolgok nem állnak meg önmagukban, hiszen ahol egy véges dolog végződik ott nem a semmi kezdődik. A véges dolog, valamibe beágyazott dolog, amitől függ, ami nélkül létezni sem tud. Az emberi tekintély függ az igazságtól, az igazságtalan tekintély tévedés, amely a felismerés tüzében megsemmisül.  Minden ember belső fénnyel látja meg a napvilágot, azzal a belső fénnyel, amiben nemcsak a világ érzékelhető dolgai mutatkozhatnak meg, hanem amelyben az Igazság is képes megmutatkozni. Ezt a belső világosságot Szent János apostol, evangéliuma prológusában: Logosznak, mindent átható értelemnek nevezi.

"A Logosz, az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít.  A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében" Jn 1:9-13

METAFIZIKA
Előszó

Metafizika írását, alapvetően három dolog motiválta: 

Az egyik az,

hogy Spinoza, a geometria módszerét az ORDINE GEOMETRICO DEMONSTRATA művével beemelte a filozófiai módszerek közé. Sajnálatos módon módszere, nehezen talált követőkre, pedig a filozófiai műveket tömörebbé és érthetőbbé tehetné a geometriai módszer, fegyelmező ereje. Spinoza ugyanakkor a zsidó bölcseletet követi; az okok láncolatán az általánostól halad a meghatározottságok felé. A görög bölcselők éppen fordítva, a meghatározottságokból, következtetésekkel emelkedtek az általános felé. A geometria meghatározott axiómákból jut el a tételek belátásáig.

Ez a görög bölcselet, nagy vonalakban észrevehető Hegel: „A SZELLEM FENOMENOLOGIÁJA” című művében. Először arra gondoltam, hogy ezt a művet geometriai formába sűrítem, de úgy látszik, hasonlítok a pókra, szívesebben fonogatom a hálómat önmagamból.

A másik az,

hogy a geometriai, módszerek igazán a geometriához illenek. A geometria több dimenziós geometria is lehet, hiszen a nyelvünk is elárulja, tartózkodási helyünk kiterjedt voltát: A „helyemen vagyok” kifejezés, sokkal többet jelent fizikai tartózkodási helynél. Ha pontosan tudnánk egy szék helyének és alkotórészeinek, a koordinátáit, ez a meghatározottság kiterjedne a szék helyére anyagára és a szék formájára is. Az a kérdés, hogy hol van egy dolog, a dolog mibenlétére is rákérdez. 

A harmadik motiváció, a filozófiák elégtelen volta. 

A kölcsönhatás, és a szabadság mibenléte az ok okozati összefüggések rendszeréből kimarad. Amennyire nyilvánvaló, hogy a dolgok különböznek egymástól, legalább annyira nem nyilvánvaló, hogy a dolgok miben különböznek egymástól. Nyilvánvaló az, hogy különbözőség van, de a különbözőség mibenlétét,  hiába kutattam a filozófiai művekben

Pilisborosjenő, 2013.05.07                                                                                       Kerékjártó Mihály
                                                                                                                         kerekjartomihaly@t-online.hu

Bevezetés

Az antropológia, az emberrel foglalkozó tudomány. Az antroposz görög szó azt jelenti, hogy felfelé tekintő, aki a horizont fölé emeli a tekintetét. Akkor is a horizont fölé emeli az ember a tekintetét, amikor felmerül benne a kérdés: Mi az életemnek az értelme és célja? Ez a kérdés csak azért merülhet fel a gondolkodó emberben, mert beleütközik élete végességébe, értelmetlenségébe; ugyanakkor igaz az is, hogy ebben az ütközésben nem a semminek ütközik, mivel a semminek határa sincs. Ahol egy véges dolog végződik, ott nem a semmi kezdődik. Csak a végtelen áll meg önmagában, a véges, mindig valamilyen végtelen része. A matematika nyelvén nemcsak a matematika tudománya tárgyalható, ez a nyelv a valóság igazságainak az elbeszélésre is alkalmasnak bizonyult. A matematika következtetési rendszerének a tárgyai olyan kijelentések, amelyek a rendszeren belül bizonyítás, vagy cáfolat tárgyai lehetnek. A matematika következtetési rendszere ugyanakkor túlmutat önmagán; megfogalmazható benne olyan állítás, amely sem nem bizonyítható, sem nem cáfolható. (Gödel tétele) 

Egy folyamatosan kiegészülő, javítás alatt álló következtetési rendszert kísérhet figyelemmel az olvasó. Lehetnek olyan állításaink, amelyek a rendszeren belül sem nem bizonyíthatóak, sem nem cáfolhatóak, de ez a rendszer alkalmas arra, hogy tekintetünket a végtelen horizontok felé emelje.

Nyolc alapvető gondolat:

A: Az Egy van
B: Ami van, ésszerű, és ami ésszerű, az van
C: Egy dolognak lehet anyaga, alakja és változó tartózkodási helye is.
D: Egy dolog helye a dolog tulajdonsága
E: Különbözőség van
F: A dolgok kölcsönhatásban lehetnek egymással
G: Egy dologot, a dolog  határa teszi meghatározottá
H: A semminek nincs határa
 
Tételek:

01. Egy dolog helye a végtelen dimenziós térben van.
02. Az alacsonyabb dimenziók nyitottak a magasabb dimenziók felé
02. K01. Az alacsonyabb dimenziókat hatások érhetik a magasabb dimenziókból
03. A végtelen dimenziós térnek nincs metszete
03. K01. Egyetlen végtelen dimenziós tér van
03. K02. Feltételezhetjük azt, hogy egy n dimenziós tér pontjai, n-3 dimenziós terek
04. Egy dolog háromféle módon határozódhat meg
05. Egy meghatározott dologban minden meghatározott dolog meghatározódik
06. Egy érző dologra jellemző lehet, hogy lehatárolt és ugyanakkor határtalan
07. Egy élőlény nemcsak lehatárolt dolog
08. Egyetlenegy tudat van
09. Az éberség művelet
10. Az információ megváltoztatja a tartózkodási helyünket
11. A határ, hasonlít a hasonlóságra
12. A határ, egy kicsit meghasonlottság
13. A határ, különbözőség
14. Egy dolog nem teljes meghatározottsága, a dolog belső határa lehet
15. Egy dolog belső határának és a határ által megosztott dolognak a különbözősége a teljes dolog
16. Egy dolog, a metszeteinek az összegezéseként is adva lehet
17. Minden, mindenben; definit módon jelen van (végkövetkeztetés)

Megjegyzések:

I. E: Különbözőség van
II. 02.K01. Az alacsonyabb dimenziókat hatások érhetik a magasabb dimenziókból 
II. 03. A végtelen dimenziós térnek nincs metszete
III. 04. Egy dolog háromféle módon határozódhat meg
IV. 05. Egy meghatározott dologban minden meghatározott dolog meghatározódik
V. 06. Egy érző dologra jellemző lehet, hogy lehatárolt és ugyanakkor határtalan
VI.15. Pláton ideatana és a 15. Tétel
VII. II. Feltételezés a végtelendimenziós térről
VIII.. D:  Szentírási vonatkozások

Bizonyítások:

I. Egy halmaz nem tartalmazhatja a halmaz elemeire vonatkozó műveleteket.

Gyakorlatok:

I.    Az itt és most, a van igazságának megmutatkozása tapasztalatunkban
II.   Egységgyakorlatok
III.  Az észrevevés észrevevése
IV. A 6. dimenzió tudatosítása
V.  A 7. dimenzió tudatosítása

Feltételezések:

I. Álmainkról
II. A végtelendimenziós térről

Nyolc alapvető gondolat:
A: Az Egy van

Minél általánosabb valami, annál inkább létezést foglal magában, egy nemzet sokkal inkább létező, mint egy ember, aki a nemzethez tartozik.
Az Egy fogalma a legáltalánosabb fogalom; kiterjeszthető minden létezőre és nem létezőre, ezért létezést foglal magában, állíthatjuk róla azt, hogy van.

Az Egy engedi működni gondolkodásunkat, egynek tekinthetünk létező és nem létező dolgokat. A halmazelméletben egynek, egy halmaznak tekinthetünk végtelen sok dolgot is, beszélhetünk arról az egy halmazról, amelynek elemei a természetes számok. A régi görögök a végtelenről csak, mint potenciális végtelenről tudtak, minden távolságnál van nagyobb távolság, minden számnál van nagyobb szám, az aktuális végtelent gondolkodásukban még nem tudták kezelni. Egységképzésünknek határa van. Gondolkodásuk határába, ellentmondásba ütközünk, amikor kimondjuk a lehetetlent: Az összes halmazok halmaza. Ez azért ellentmondásos, mert egy halmaz elemeinek a részhalmazai többen vannak, a halmaz elemeinél, hatványhalmazt képeznek. Ezek szerint az összes halmazok halmazának a hatványhalmaza az összes halmazok halmazánál nagyobb halmazt határozna meg, azaz az összes halmazok halmaza nem lehet az összes halmazok halmaza.

I. Bizonyítás

B: Ami van, ésszerű, és ami ésszerű, az van

A mindent átható értelmet Hérakleitosz Logosznak, a Logoszt Szent János, evangéliuma prológusában Istennek nevezi.
Hegel, fenomenológia elemzésében eljut annak belátására, hogy az ész minden realitás.
Einstein szára a legérthetetlenebb dolog ebben a világban a világ érthetősége.
A tudomány emerei vakon hisznek a világ érthetőségében.
Mindezek alapján: Azt, hogy ami van az ésszerű, és ami ésszerű az van; alapvető gondolatnak fogadjuk el.
   

C: Egy dolognak lehet anyaga, formája és változó tartózkodási helye is.

Az anyagot  energiaáramlásnak tekintem, a formát pedig egy hatalom megnyilvánulásának, ami az adott formát rákényszeríti az anyagra.
A testünknek van anyaga és formája. Formánk annak a hatalomnak a megnyilvánulása,  amely az anyagra rákényszeríti emberi alakunkat, ezt a hatalmat az emberre vonatkoztatva szellemnek nevezhetjük.

Egy dolog helye meghatározhatja azokat a helyeket, lehetőségeket, ahová a dolog áthelyezheti tartózkodási helyét.
A helyeknek, a lehetőségeknek ezt a meghatározottságát a dologhoz tartozó törvénynek nevezhetjük
Azt a tulajdonságát  a dolognak, hogy a törvény adta lehetőségein belül változtathatja helyét, a dolog szabadságának  nevezhetjük..
      
D: Egy dolog helye a dolog tulajdonsága

Az a kérdés, hogy ki vagyok, vagy az a kérdés, hogy mi ez a dolog leegyszerűsíthető arra a kérdésre, hogy hol vagyok, hogy hol van ez a dolog.
Egy dolog tartózkodási helye végül is egy n dimenziós tér egyetlen pontja. vagy ponthalmaza.
Egy dolog meghatározása végül is a dolog koordinátáinak a meghatározása.
Az öt érzékünk egy ötdimenziós térben helyezi el a számunkra érzékelhető dolgokat.
Az öt koordináta a különböző ízek, tapintások, látványok, hallások, illatok koordinátái.
Keressük a helyünket az életben. Abban a kijelentésben, hogy a helyemen vagyok, sokkal több van, mint a fizikai tartózkodási helyem, az is benne van, hogy ki vagyok, hogy kivé lettem.
 I. Gyakorlat

VIII. Meglegyzés

E: Különbözőség van

Amennyire nyilvánvaló, hogy a dolgok különböznek egymástól, legalább annyira nem nyilvánvaló az, hogy miben különböznek egymástól. Amiben a dolgok különböznek egymástól azt dolgoknak tekintjük.
Egy absztrakt példával szemléltetjük állításunkat:
A kettes számrendszerben két szám különbözősége meghatározható.
101 az öt képe 011 a három képétől 110 a hat képében különbözik.
A különbözőséget úgy határoztuk meg, hogy ahol az öt képe különbözött a három képétől oda 1-et írtunk, ahol pedig az öt képe megegyezett a három képével oda 0-t írtunk. Így jött ki az, hogy az 5 és a 3 különbözősége 6.

Észrevehetjük, hogy 3 és az 5 különbözősége ugyanaz, mint 5 és 3 különbözősége; azaz 6,
hogy amiben különböznek egymástól, abban nem különböznek egymástól, és hogy ettől a közös különbözőségüktől a 6-tól, a 3 az 5-ben különbözik és az 5 a 3-ban különbözik. 

Lehetséges egy olyan titkosírás, ahol a titkosított szöveg a titkosítandó szöveg és a kulcs szöveg különbözősége. Jelen példánkban a titkosítandó szöveg 3 a kulcs szöveg 6, a titkosított szöveg a különbözőségük 5 A titkosírás címzettje ismeri a kulcs szöveget 6, megkapja a titkosított szöveget 5 képzi kettejük különbségét és visszanyeri a 3-at mit titkosítva elküldtünk neki. Természetesen a szövegek hosszabbak is lehetnek, kulcs szöveg is lehet bármi, például egy regény 10 oldalának a szövege.

Mivel egy dolog egy n dimenziós tér egyetlen pontja vagy ponthalmaza D:, koordinátáinak vannak meghatározó pontjai és vannak nem meghatározó pontjai, amely pontok 1-el vagy 0-val jelölhetők. Egy dolog minden egyes koordinátájához 1-ből és 0-ból álló jelsorozat rendelhető.
Két dolog koordinátáinak a különbözősége egy harmadik pontot vagy ponthalmazt határoz meg egy n dimenziós térben. 
Ez a pont vagy ponthalmaz az a harmadik dolog, amelyik két dolog  különbözőségeként adott.

I. Megjegyzés 

F: A dolgok kölcsönhatásban lehetnek egymással

Dolgok kölcsönhatásáról a tér és az idő dimenziójában képet kaphatunk.
Ebben a dimenzióban tapasztaljuk, hogy a dolgok hatással lehetnek egymásra.
Úgy tapasztaljuk, ha egyik dolog hat a másik dologra, akkor a másik dolog is hat az egyik dologra, hogy kölcsönhatásban vannak. Két dolog összeütközése mindkét dologra hatással van. A kölcsönhatások hatással lehetnek az időirányultságára is. Tapasztalati példával szemléltetjük az időirányultság dolog megmutatkozását a dolgok kölcsönhatásában. 

Egy dolog számára, amelyik csak elszenvedi környezetét, az idő irányultsága múlt-> jelen. Környezetének elmúlt eseményei változtatják meg a jelenét. A dolognak ez a megváltozása visszahat a dolog környezetére, de a dolog további változása továbbra is környezetétől függ.  

Egy dolog, amelyik nemcsak elszenvedi környezetét, hanem a környezetétől függetlenül is változik, kiegészíti az idő múlt-> jelen irányultságát a jövő-> jelen -> múlt irányultsággal.

A dolog lehetőségeinek azt a halmazát, amivé a dolog szabadon változhat; nevezhetjük a dolog lehetséges jövőjének. Ebből a jövőből lesz a dolog jelene és ebből a jelenből lesz a dolog múltja. Mindenesetre egymással „szembemenő” időirányultság keletkezik

Magyar nyelvünk a jövő szavunkat a jönni igéből képzi, és ezzel fordít az idő klasszikus irányán. A jövő feltételezi azt, hogy valahol valami van, ami valahonnan jön, jelenné válik és ebből a jelenből lesz a múlt. Mindez azt sejteti, hogy a jövő a tér és az idő dimenzióját egy magasabb dimenzióból átdöfi.     

G: Egy dologot a dolog határa teszi meghatározottá

Egy geometriai képpel szemléltetjük azt, hogy egy dolgot, a határa teszi meghatározottá.

Lehetséges, hogy egy dolog nem lehatárolt, ilyen például a geometriai síkban egy körlemez, amelynek eltekintünk a körvonalától. Egy ilyen körlemeznek nincs középpontja, nincsenek olyan pontjai, amelyek legközelebb volnának ahhoz a határhoz, amelytől eltekintettünk, éppen ezért sugara sincs. Egy ilyen határtalan körlemezt csak a határa teheti meghatározott körlemezzé.
Amikor a körlemez határától eltekintettünk, akkor a síknak a határt alkotó pontjaitól is eltekintettünk. Ha ezt a határt csak önmagában tekintjük, akkor nem tartozik a körlemezhez és elkülönül a  síknak a körlemezen kívüli pontjaitól is. Ez a határ közös határként választja el a sík körlemezen kívüli pontjait a körlemez pontjaitól.

H: A semminek nincs határa

A semmiről, mindazt tagadhatjuk, ami nem semmi, a határ sem semmi.
Tételek:
01. Tétel
Egy dolog helye a végtelen dimenziós térben van

Egy dolognak lehet anyaga, formája és változó tartózkodási helye is.
Ahol egy dolog végződik, ott nem a semmi kezdődik, mivel a semminek nincs határa.
Ahol egy kétdimenziós tér, a sík végződik ott a háromdimenziós tér kezdődik, és ahol a háromdimenziós tér végződik ott a négydimenziós tér kezdődik; és így tovább a végtelenségig.
A tér nem semmibe ágyazott tér, egy dolog tartózkodási helye sem semmibe ágyazott hely, azaz legalább végtelen dimenziós hely.

Ezért: Egy dolog helye a végtelen dimenziós térben van.
02. Tétel
Az alacsonyabb dimenziók nyitottak a magasabb dimenziók felé

A háromdimenziós tér metszetei kétdimenziós terek, azaz síkok.
A síkra a térből rá lehet látni. A körülzárt síkbeli alakzat a tér felé nyitott.
A síkot bárhol átdöfheti egy térbeli egyenes, ami a síkban csupán egy pont.
Ezt a tulajdonságot kiterjeszthetjük minden dimenzióra.
Egy n dimenziós tér felgogható egy n+1 dimenziós tér metszeteként, minden egyes pontja az n+1 dimenzió tér pontja is, ezért nyitott az n+1 dimenziós térre.

Ezért: Az alacsonyabb dimenziók nyitottak a magasabb dimenziók felé

(Az apostolok, hogy csodálkozhattak, amikor Jézus a zárt terükben megjelent közöttük.)
     

02. K01. Következtetett Tétel
Az alacsonyabb dimenziókat hatások érhetik a magasabb dimenziókból

Az alacsonyabb dimenziók, nyitottak a magasabb dimenziók felé.
Egy síkot átdöfhet egy térbeli egyenes.
Egy dimenzió elemeire vonatkozó műveleteket a dimenzió nem tartalmazhatja, ezek a műveletek egy magasabb dimenzióból fejtik ki hatásukat.

Ezért: Az alacsonyabb dimenziókat hatások érhetik a magasabb dimenziókból

II. Megjegyzés

03. Tétel
A végtelen dimenziós térnek nincs metszete

A tér elmetszésével síkokhoz jutunk, a síkok elmetszésével egyenesekhez, az egyenesek elmetszésével pedig pontokhoz jutunk. Általában egy n dimenziós tér egy n+1 dimenziós tér metszete. Nincs olyan n dimenziós tér, hogy az n+1 dimenzió a végtelen dimenziós tér lenne. Általában egy sorozat tarthat a végtelenbe, de a végtelenből nem jöhet semmi. A 01. Tétel szerint egy dolog helye feltételezi az aktuálisan végtelen dimenziós teret, de a végtelen dimenziós tér metszeteiből nem határozható meg a dolog helye.

Ezért: A végtelen dimenziós térnek nincs metszete

(A végtelen dimenziós tér, minden tér lehetőségi feltétele, minden térben határtalanul benne van és minden tér határtalanul benne van. Csak a ponttal, a 0 dimenziós térrel egyezik meg abban a tulajdonságában, hogy egyszerű; nincsenek részei, nincsenek metszetei.)

II. Megjegyzés

03. K01. Következtetett Tétel
Egyetlen végtelen dimenziós tér van

A pont, a 0 dimezziós tér kivételével, egy n dimenziós térnek (kontinuum) végtelen sok metszete lehet.

A 3 dimenziós gömb metszetei 2 dimenziós gömbök, amelyeket körlemezeknek nevezünk.
A 4 dimenziós gömb metszetei 3 dimenziós gömbök, amelyeket gömböknek nevezünk.
Az 5 dimenziós gömb metszetei 4 dimenziós gömbök, amelyekre már nincs szavunk
.
Az n dimenziós gömb metszetei n-1 dimenziós gömbök.
.

A végtelen dimenziós térnek nincs metszete, és nincs magasabb dimenziószámú tér nála, aminek a metszete lehetne.

Tegyük fel, hogy két végtelendimenziós tér van.
Ha vannak, valahol vannak, ez a hely, csak náluk magasabb dimenziós hely lehet,
és mint már beláttuk, ilyen hely nem lehetséges.

Ezért: Egyetlen végtelen dimenziós tér van.

03. K02. Következtetett Tétel
Feltételezhetjük azt, hogy egy n dimenziós tér pontjai, n-3 dimenziós terek

Ha a dimenziók száma 3, akkor a metszetei, 2 dimenziós síkok, a sík metszetei 1 dimenziós egyenesek és az egyenes metszetei 0 dimenziós pontok.
Azaz n=3 esetén a pontok; 3-3=0 dimenziós terek.

Ha a dimenziók száma 4, akkor a metszetei, 3 dimenziós síkok, a sík metszetei 2 dimenziós egyenesek és az egyenes metszetei 1 dimenziós pontok.
Azaz n=4 esetén a pontok; 4-3=1 dimenziós terek.

Azt, hogy a mi 3 dimenziós terünk egy 4 dimenziós tér síkja azt könnyen beláthatjuk, ha az időt a 4. dimenziónak tekintjük. Úgy tűnik, hogy a jövőnk éppen annyira közel van hozzánk, mint a múltunk. Egy vékony hártyán, egy síkban találjuk magunkat, ez a sík, a mi 3 dimenziós terünk. A mi síkunk már csak egyenes, az egyenesünk, már csak pont a 4 dimenziós térben.  

Ezért: Feltételezhetjük azt, hogy egy n dimenziós tér pontjai n-3, dimenziós terek

(Feltételezésünk szükségessé teszi, hogy a dimenziókat negatív irányba is kiterjesszük, hiszen a 4 dimenziós tér 0 dimenziós pontjai a mi 1 dimenziós egyeneseink és a mi pontunk már el is tűnt a 4. dimenzióból. A mi pontunk a 4 dimenziós tér 0 dimenziós pontjához képest -1 dimenziós tér. Nincs akadálya annak, hogy a negatív dimenziók egyre csökkenő sorozatát a végtelenségig fokozzuk. De mivel már beláttuk, hogy egyetlen végtelendimenziós tér van, a végtelendimenziós tér ezek szerint; határtalanul nagy +dimenziószámú tér és ugyanakkor határtalanul kicsi -dimenziószámú tér is.)

04. Tétel
Egy dolog háromféle módon határozódhat meg

Egy dolog háromféle módon határozódhat meg.
Direkt módon: A dolog meghatározása által.
Indirekt módon: Mindannak tagadásaként, ami nem ez a dolog.

Kölcsönösség által:
Ha egy dolog különbözik egy másik dologtól, akkor E: Különbözőség van  szerintt a közös különbözőségüktől való különbözése az egyik dolognak meghatározza a másik dolgot, és a másik dolog különbözősége közös különbözőségüktől meghatározza az egyik dolgot.

Ezért: Egy dolog háromféle módon határozódhat meg

III. Megjegyzés

05. Tétel
Egy meghatározott dologban minden meghatározott dolog meghatározódik

Különbözőség áll fenn a meghatározott dolog és egy másik meghatározott dolog között.
Ez a különbözőség a meghatározott dolgon kívül van, ettől a külsőtől a meghatározott dolog a másik dologban különbözik, azaz meghatározódik benne a másik dolog. Ez kiterjeszthető minden meghatározott dologra, azaz: Egy meghatározott dologban minden meghatározott dolog meghatározódik. Következésképpen az is igaz, hogy egy meghatározott dolog, minden tőle különböző meghatározott dologban meghatározódik.

Ezért: Egy meghatározott dologban minden meghatározott dolog meghatározódik

IV. Megjegyzés

06. Tétel
Egy érző dologra jellemző lehet, hogy lehatárolt és ugyanakkor határtalan

A mi estünkben így van: Érzéseinkben megéljük meghatározottságunkat, lehatárolt voltunkat, és ugyanakkor megéljük túlméretezettségünket, határtalanságunkat is, amely túlmutat, lehatároltságunkon, meghatározottságunkon.

A kellemetlen érzés meghatároz, lehatárol bennünket.
Határtalan voltunk a szabadulásunkban jelentkezik.

A kellemes érzés meghatároz, lehatárol bennünket.
Határtalan voltunk a telhetetlenségünkben jelentkezik.

Közömbös érzés meghatároz, lehatárol bennünket.
Határtalan voltunk az unalomban jelentkezik.

A tudatlanság érzése meghatároz, lehatárol bennünket.
Határtalan voltunk a gondolkodásunkban jelentkezik.

Ezért: Egy érző dologra jellemző lehet, hogy lehatárolt és ugyanakkor határtalan.

V. Megjegytés

07. Tétel

Egy élőlény nemcsak lehatárolt dolog 

Megmutatjuk, hogy egy élőlény lehatárolt dolog. Egy élőlény annyira kényszerítheti rá magát egy valóságra amennyire ezt a valóság lehetővé teszi. Egy élőlény lehatárolt dologként benne van egy n dimenziós térben.

Megmutatjuk, hogy egy élőlény határtalan dolog is. Az élőlény művelet, amely egy n dimenzió tér elemeit szervezése alá vonja. Ezt a műveletet az n dimenziós tér elemei nem tartalmazhatják, ez a művelet más dimenzióban van. Az n dimenziós tér nyitott az n+1 dimenziós térre, a lehatárolt élőlény ebbe az irányba határtalan dolog, mint művelet az n+1 dimenziós térben van. Lehatárolt és ugyanakkor határtalan és ezért jellemző lehet rá, hogy érző dolog is.

Ezért: Egy élőlény nemcsak lehatárolt dolog

(A tér-időben, a  4 dmenziós térben lehatárolt élőlények, legalább 5 dimenziós dolgok.)

08. Tétel
Egyetlenegy tudat van

Egy dolog határtalan helye végül is a végtelendimenziós térben van, ugyanakkor meghatározott dimenzióhoz kötött helye van. A dolgok ott mutatkoznak meg ahol a helyük van. A tudat olyan helynek bizonyul, amiben a dolgok megmutatkoznak, a végtelendimenziós tér ilyen, hiszen minden dimenziót határtalanul áthat. A végtelendimenziós tér tudatnak bizonyul. Beláttuk, hogy a végtelendimenziós térből egyetlenegy van.

Ezért: Egyetlenegy tudat van.

(Hogy mit láthatunk egy tükörben az attól is függ, hogy hol vagyunk, hogy honnan nézünk a tükörbe. A mi téridőnkben, a tudattükör az itt és a most, hogy mit látunk benne, az függ a tartózkodási helyünktől is. Ha ez a tudattükör végtelen dimenziós, akkor, a látvány attól is függ, hogy milyen dimenzióból és dimenzión belül honnan tekintünk a tükörbe. Mást vesz észre benne egy baktérium, egy hangya és van olyan hely, ahonnan már észrevehető a valóság érthető szerkezete is.)

09. Tétel
Az éberség művelet

Éberségből fakad a figyelmünk és a figyelmünkből fakad az észrevevésünk. Ha kifáradunk az éberség békén hagy, enged aludni, és ha kipihentük magunkat kéretlenül is ránk támad. Az éberség nem alszik el velünk együtt, miközben alszunk, tőlünk függetlenül működteti a figyelmet, az észrevevést, és ha szükségesnek ítéli, felébreszt bennünket. Ha egy problémával alszunk el, előfordulhat, hogy a probléma megoldásával ébredünk. Ma reggel a tételhz szorosan kacsolódó 02. K01. Tétel gondolatával ébredtem. Tanácstalan emberek szokták mondani: Aludjunk rá egyet. Mélyen alvó édesanyák durva zajokra nem ébrednek fel, de felébrednek gyermekük alig hallható nyöszörgésére. Ha meghatározott időpontban fel akarunk kelni, csodálkozhatunk azon, hogy szinte az ébresztő megszólalása előtti pillanatban felébredünk.

Ezért:
Az éberség művelet
10. Tétel
Az információ megváltoztatja a tartózkodási helyünket

Az információ, az in-forma azt jelenti, hogy a forma belemegy valahova. Az információ hatására észrevesszük a tudatban azt, amit korábban nem vettünk észre. Ez csak úgy lehetséges, ha az információ megváltoztatja a tartózkodási helyünket.

Ezért: Az információ megváltoztatja a tartózkodási helyünket

(A tér-idő nemcsak zajok forrása, információk hordozója is. Ebben a dimenzióban, vannak különböző nyelven írt könyvek, az elektromágneses hullámokra információt ültetnek a sugárzó médiák, a kódoló adók, és vannak benne dekódoló vevők, amelyek az információ hatására megváltoztatják tartózkodási helyüket. Egy élőlény, adó-vevő egységekből álló, alapvetően információkat szervező műveletnek bizonyul, ezek az információk számunkra is dekódolhatónak bizonyulnak.)

11. Tétel
A határ, hasonlít a hasonlóságra

Egy dolog határa bizonyos szempontból még ez a dolog, más szempontból, pedig már nem ez a dolog.
A határra jellemző az, hogy a dolog is, meg nem a dolog is.
A hasonlóságban ugyan ez a helyzet, az is meg nem is az.
Egy képről felismerhetünk valakit bizonyos szempontból ő az, más szempontból viszont nem ő az,
csupán egy darab papír.

Ezért a határ, hasonlít a hasonlóságra.
12. Tétel
A határ, egy kicsit meghasonlottság

Egy dolog határa, határa annak a másságnak is, amitől  különbözik.
Ha egy dolog határát önmagában tekintjük, akkor az egy kicsit a dolog
és ugyanakkor, egy
kicsit nem az a dolog.

Ezért a határ, egy kicsit meghasonlottság.

(Amikor az ember, felismeri lehatároltságát meghasonlik önmagával, mert nagyon mélyen tudja, hogy határtalansága,
 lehatároltságában megsérült. Lehatároltsága, mezítelensége szégyenérzetet fakaszt benne és rejtőzködésre készteti.
Az embernek, lehatároltságából fakadóan, takargatni valója van. Az első ruháját az embernek, Teremtője készítette.)
13. Tétel
A határ, különbözőség

A határ, egymást kizáró tulajdonságok egysége.

Ezért a határ, különbözőség.

(Lehatároltságunkból, különbözőségünkből, megkülönböztetett egység: Szeretet fakadhat.
Felismerhetjük, a minden mindenben igazságát, felismerhetjük azt, hogy Krisztust ölthetjük magunkra.)
14. Tétel
Egy dolog nem teljes meghatározottsága, a dolog belső határa lehet

Egy példán mutatjuk meg tételünk helyességét. Legyen a dolog; egy síkot átdöfő térbeli egyenes.
A síkban ennek az egyenesnek a nem teljes meghatározottsága egyetlen pont.
A síkban egyetlen pontban lehet megérinteni azt az egyenest, amelyik nem pont.
Ezt a pontot tartalmazza nemcsak a sík, hanem az őt átdöfő egyenes is.
Az egyenesnek ez a síkbeli nem teljes meghatározottsága határpontot képez az egyenesen belül,
elválasztja az egyenes sík feletti részét, az egyenes sík alatti részétől.

Ezért: Egy dolog nem teljes meghatározottsága, a dolog belső határa lehet.

(Hasonlóan beláthatjuk, hogy a legalább 5 dimenziós élőlény nem teljes meghatározottsága
a 4 dimenziós téridőben, az élőlény belső határa lehet.)
15. Tétel
Egy dolog belső határának és a határ által megosztott dolognak a különbözősége a teljes dolog

Ez a dolog, megint legyen egy térbeli egyenes, amelyik átdöf egy síkot.
A metszéspont a teljes egyenes belső határa, amely a teljes egyenest
egy sík feletti és egy sík alatti félegyenesekre bontja.
A belső határpontot a síkban van,  nem tartalmazhatja sem a sík feletti, sem a sík alatti félegyenes.
Ennek a két félegyenesnek és a belső határpontnak a különbözősége a teljes egyenes.


sík fölötti félegyenes                                         sík alatti félegyenes
                                         belső határpont
_______________________________________________________
sík fölötti félegyenes          belső határpont       sík alatti félegyenes

Ez a teljes egyenes van, mert a  különbözőség van.

A tétel állítása akkor is igaz, ha egy gömb döfi át a síkot, amikor a síkban megjelenik a gömb határa is.
 Lesz sík fölötti féldömb, sík alatti fégömb és a síknan egy kör. 
A tétel állítása kiterjeszthető egy n dimenziós dolog n-1 dimenziós belső határától való különbözőségére is.
 
Ezért:  Egy dolog belső határának és a határ által megosztott dolognak a különbözősége a teljes dolog

(Egy n dimenziós dolog sérelem nélkül átdöfheti vagy elhagyhatja az n-1 dimenziós teret.)

VI. Megjegyzés

16.Tétel
Egy dolog, a metszeteinek az összegezéseként is adva lehet 

Ez a dolog legyen egy gömb, amelyik áthalad egy síkon.
Először egy pont jelenik meg a síkban, majd egyre nagyobb körök, aztán egyre kisebb körök, végül egy pont és a gömb eltűnik a síkból.

A gömb, a síkon való áthaladásában, körökben mutatkozik meg.
A gömb ezeknek a köröknek az integráltja.
Hasonló a helyzet, ha egy n dimenziós dolog halad át az n-1 dimenzión.

Ezért: Egy dolog a metszeteinek az összegezéseként is adva lehet.
 

(Síkbeli intelligens élőlények, a gömb áthaladásának a jelenségéből kiszámíthatják, elgondolhatják a számukra elképzelhetetlen göböt.)

17. Tétel

Minden, mindenben; definit módon jelen van (végkövetkeztetés)

 Egy dolog határa, ami már nem a dolog, és ami még nem a nem dolog; a dolog és a nem dolog különbözősége.
A dolog a határán belül van. Amiben a dolog különbözik a dolog határától, az a nem dolog definit jelenléte a dologban.
A nem dolog a dolog határán kívül van. Amiben a nem dolog különbözik a dolog határától az a dolog definit jelenléte a nem dologban.

Kismadár!
Különbözünk egymástól, amiben ettől a különbözőségtől különbözöl az az én meghatározottságom benned, hiszen észrevettél engem önmagadban.

Kismadár!
Különbözünk egymástól, amiben ettől a különbözőségtől különbözök az a te meghatározottságod bennem, hiszen észrevettelek téged önmagamban.

Bizonyítások:
I. Bizonyítás: A: Az Egy van

Tétel:

Egy halmaz nem tartalmazhatja a halmaz elemeire vonatkozó műveleteket.
A a műveletek amelyek a halmaz eleneire vonatkoznak többen vannak a halmaz elemeinél.

Bizonyítás::

Egy minden halmazra kiterjeszthető példán megmutatjuk, hogy a természetes számok, nemcsak az összeadás műveletét nem tartalmazzák, hanem kevesebben is vannak, mint ahány összeadás lehetséges. 

Tételünket indirekt módon bizonyítjuk:

Indirekt a tétel bizonyítása, ha a tételt tagadjuk és a tagadásból fakadóan ellentmondásra jutunk. Például azt, hogy van igazság, indirekt módon láthatjuk be. Ha igaz az, hogy nincs igazság, akkor is van legalább egy igazság, nevezetesen az, hogy nincs igazság. A nincs igazság, kifejezés ellentmond önmagának, nem igaz, az igazság az, hogy van igazság. Tételünkben feltételezzük, hogy ugyanannyi természetes szám van, mint amennyi összeadás lehetséges és ebből a feltételezésből fakadó ellentmondás lesz a tétel bizonyítása.

Természetes számok

Összeadások

1

1+2+10

2

1+2+3

3

4+1

4

5+13

5

4+100

6

5+6+7

7

8+1

8

1+2+3+4

9

9+10+11

.

.

.

.

.

.

h

3+4+5+7+8+.+.+.+.+.+.+

.

 

Tegyük fel, hogy mindegyik természetes számhoz hozzárendelhetünk egy összeadást.

Lesznek olyan számok, amelyek szerepelnek a hozzájuk rendelt összeadásban.
A példánkban ilyenek az1, 2, 6 és a 9. Ők a tartalmazkodók.

Lesznek olyan számok, amelyek nem szerepelnek a hozzájuk rendelt összeadásban.
A példánkban ilyenek a 3, 4, 7 és a 8. Ők a nem tartalmazkodók

A végtelen sok természetes számból képezünk egy olyan összeadást, amely olyan számokból áll, amelyek a hozzájuk rendelt összeadásnak nem elemei, csupa nem tartalmazkodó számokból.

Ezt az összeadást,  feltételezésünk szerint valamelyik h számhoz hozzá kellett rendelnünk..

Ha h szerepel ebben az összeadásban, akkor ő tartalmazkodó és ezért h  szám nem szerepelhet az összeadásban, hiszen ebben az összeadásban csak nem tartalmazkodó számok vannak.

Ha h nem szerepel ebben az összeadásban, akkor ő nem tartalmazkodó, és ezért  h  számnak szerepelnie kell benne, hiszen  ebben az összeadásban az összes nem tartalmazkodó szám szerepel.

Ez az ellentmondás abból fakad, hogy feltételeztük azt, hogy mindegyik természetes számhoz hozzárendelhetünk egy összeadást. Feltételezésünk nem igaz,azaz; a természetes számoknál többen vannak az összeadások.

Hasonló ellentmondáshoz jutunk, ha egy halmaz elemeire vonatkozó műveletet becsempészünk a halmazba.
Az ezred fodrásza, aki maga is az ezred katonája, az ezredből csak azokat a katonákat borotválhatja,
akik nem maguk borotválkoznak.
Ha nem borotválhatja meg magát, akkor azok közé tartozik, akik nem maguk borotválkoznak, 
ezért megborotválhatja magát.
Ha megborotválhatja magát, akkor azok közé tartozik, akik maguk borotválkoznak,
ezért nem borotválhatja meg magát.

Egy fűszál szervezi ennek a világnak az élettelen elemeit, a nap sugarait, a föld anyagát, és alakját rákényszeríti arra a térre, amelyet betölt, végül is a tér és az idő elemeire vonatkozó művelet, amit tér-idő nem tartalmazhat. A téridőben csak a fűszálművelet hatása jelenik meg.

A tétel kapcsán könnyen belátható, hogy az alacsonyabb dimenziók nyitottak a magasabb dimenziók felé.
A klinikai halálból visszajöttek egyetemes tapasztalata, hogy rálátásuk volt holttestükre és holttestük környezetére.
A holttestüket körülvevők döbbenetére, be tudtak számolni arról, hogy mit láttak és mit hallottak, miközben halottak voltak


Megjegyzések:
I. Megjegyzés: E: Különbözőség van

 „Te meg én abban nem különbözünk egymástól, amiben különbözünk egymástól.” Platón
Ezt az idézetet kiegészíthetjük a következő mondattal:
Különbözőségünktől való különbözésem az te vagy, és különbözőségünktől való különbözésed az pedig én vagyok.

Nemcsak absztrakt módon, a kettes számrendszerben mutatkozik meg a megkülönböztetett egység; a különbözőség és az egység igazsága. Megmutatkozik egészen konkrét módon is, a szerelemben is, és az Isten és az ember kapcsolatában is 

A szerelmesek tökéletesen akarnak egyesülni egymással, de ez az egység rajtuk kívül a gyermekükben valósul meg. A szerelem igazsága a tökéletes egység igazsága nem a szerelmesekben, hanem a gyermekükben valósul meg. A gyermek az apa és az anya egysége, azaz különbözősége. Az apa a gyermektől az anyában különbözik, és az anya a gyermektől az apában különbözik.

Rá tudunk mutatni az Istenemberre; az Isten és az ember egységére, azaz az ember és az Isten különbözőségére. Az Istenembertől az Isten az emberben különbözik, és az ember az Istenembertől az Istenben különbözik.

II. Megjegyzés: 02. K01. Az alacsonyabb dimenziókat hatások érhetik a magasabb dimenziókból
 03. A végtelen dimenziós térnek nincs metszete

Albert Einsteintől valaki megkérdezte:
Hogyan tudná egyszerűen elmondani új világszemléletét?
Albert Einstein röviden így válaszolt:
Ha nem lenne anyag, akkor nem lenne sem tér sem idő.

A téridő, teljes egészére vonatkozó műveleteket se tartalmazhatja a téridő.
Ez az igazság a fizika jelenlegi állásfoglalásában is megmutatkozik.
Ezek szerint: Este azért van sötét, mert a téridő, a gravitációs tér, tágul és hűl.
Nem a galaxisok röpködnek szerte szét, hanem az őket tartalmazó térre ható külső erő,
a fekete energia tágítja és hűti, a teret.

A teremtett világ egy pontból robbant ki, egy pontból kiindulva tágul. Mária méhében pontszerűségben fogantatott, a valóságos ember és valóságos Isten. Az Istenember kereszthalálában megfoszttatott evilági dimenzióitól, pontszerűvé vált, fekete lyuk keletkezett, amely mindent magához vonz. Ebből a pontból, egy másik világba fakad fel a feltámadás, robban ki, és tágul dimenziókról dimenziókra a végtelenségig, Isten új teremtése.

III. Megjegyzés: 04. Egy dolog háromféle módon határozódhat meg

Általában mindhárom meghatározódás jellemzi a dolgokat, az élővilágban azonban hangsúlyeltolódások tapasztalhatók.

A pókra inkább a direkt meghatározódás jellemző: 
Úgy tűnik elégséges önmagának, önmagából szövi a hálóját, ebből a tevékenységéből mellesleg megél. 

A hangyák társadalmára inkább az indirekt meghatározódás a jellemző: 
Nagy területeket járnak be, szorgalmasan gyűjtögetnek, létük alapvetően környezetük pusztításából fakad. 

A méhek társadalmára inkább a kölcsönös meghatározódás a jellemző:
Mi méhek azért vagyunk, hogy ti virágok legyetek és ti virágok azért vagytok, hogy mi méhek legyünk.

Mindhárom rovar meghatározódása kisebb-nagyobb mértékben jellemző az emberekre is.

IV. Megjegyzés: 05. Egy meghatározott dologban minden meghatározott dolog meghatározódik

Pláton úgy gondolta, hogy az ismeretek bennünk vannak, az érzékeink csak az alkalmat szolgáltatják arra, hogy ismereteinkre emlékezzünk. 

Szent Pál rendszerszemléletében; Kezdetben csak az Isten volt, Isten volt a világ és a vég, ehhez a kezdeti állapothoz hasonló: Isten lesz minden mindenben.

"Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél.Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett". Jn 1:1-3
"És ha majd minden alá lesz neki vetve, maga a Fiú is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben." 1Kor 15:28

Hasonlóan a végtelen sok elemű konvergens sorozatokhoz: Ez a világ Istenhez konvergál. 
A világgal együtt a mi meghatározottságaink is Istenhez konvergálnak.

Tekintsük az alábbi végtelen sok elemű, 0-hoz konvergáló sorozatot:

1/1, 1/2, 1/3, 1/4, ., ., ., ., 1/n, 1/n+1 ., ., .,

Ez a sorozat 0-hoz konvergál, hiszen n növekedésével a törtek értékei 0-hoz közelítenek.
Ha n nem végtelen nagy, akkor a sorozatnak csak véges sok eleme van.
0 tetszőlegesen kicsi környezete a végtelen sok elemű sorozatnak csak véges sok elemét nem tartalmazza.

Meghatározottságaink fokról fokra az Úrhoz közelítenek:
„Mi pedig mindnyájan, akik födetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét, a dicsőségben fokról fokra hozzá hasonlóvá változunk át, az Úr Lelke által.” 2Kor 3:18

„Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” 1Kor 2:9b
V. Megjedyzés: 06.  Egy érző dologra jellemző lehet, hogy lehatárolt és ugyanakkor határtalan

Érzéseinknek csak a határtalanságát tudjuk kommunikálni, kellemes, kellemetlen, közömbös.
Érzéseink lehatároltsága, meghatározottsága kommunikálhatatlan. Nem lehet elmagyarázni, milyen íze van a sónak, csak az tudhatja meg, aki tesz érte, aki megízleli. Egy sókristályról sok mindent megtudhatunk: Rácsodálkozhatunk arra, hogy nem robban szét, hiszen ellentétes tulajdonságok vannak összezárva benne: Amennyiben fehér, annyiban nem szögletes, amennyiben só ízű annyiban se nem szögletes se nem fehér.
 
Buddhának kérdéseket tett fel valaki:

- Az öt érzékünk, miben van megalapozva?
- A tudatban.

- A tudat miben van megalapozva?
-A figyelemben.

-A figyelem mibe van megalapozva?
- Az éberségben.

- Az éberség mibe van megalapozva?
- A szabadulásban.

-A szabadulás mibe van megalapozva? 
- Túlmentél a kérdezhetőség határán, ennek a végső alapnak csak a lényegét lehet elmondani azt, hogy jó, hogy miben áll ez a jóság, azt csak az tudhatja meg, aki éli a szent életet.

VI. Megjegyzés: 15. Tétel

Ismeretes előttünk Pláton elhíresült barlanghasonlata.
Valójában egy barlang előtt ülünk, háttal a besütő napnak.
Nem láthatunk mást csak a barlang falára vetülő árnyékokat.
Pláton ideatanában, a létezők árnyékképek, az ideáik árnyékképei.
Az érzékelhető ember, az egyetlen, tökéletes emberideából részesül.

A 15. tétel végül is az ideatan másfajta megfogalmazása.
Beláttuk, hogy egy élőlény legalább 5 dimenziós, hiszen olyan hatalom, művelet, amely a 4 dimenziós téridő elemeit szervezése alá vonja. Egy látható élő rózsa, az 5 dimenziós rózsa 4 dimenziós belső meghatározottsága, lehatároltsága. 
Az 5 dimenziós rózsának, csak a belső meghatározottságai változnak, amikor fejlődik, növekedik és elhal.

(Ha ennek a rózsának ilyen szép az absztrakciója, milyen szép lehet a rózsa teljessége?)


VII Megjegyzés II. Feltételezés a végtelendimenziós térről

Isteni, egyesítő művelet hajtódik végre:

„Tudtunkra adta ugyanis akaratának titkát (misztériumát), azt az őbenne előre meghatározott jóságos tervét, hogy elérkezik az idők teljessége, és Krisztusban, mint Főben, újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van.” Ef 1:9-10

 Az egység jelen idejű, már most így van, csak nem tudjuk. A művelet tartózkodási helyünk elváltoztatására vonatkozhat, amely elváltozás halálunkat is magába foglalja, de amely elváltozás eredménye az egység észrevevése a tudatban.

Jézus kijelenti az egységet jelentő ekvivalencia relációt, amit majd meg fogunk tudni, észre fogunk venni: „Azon a napon majd megtudjátok, hogy Atyámban vagyok, ti bennem, s én bennetek.” Jn 14:20

VIII.  Megjegyzés: D: Egy dolog helye a dolog tulajdonsága  Szentírási vonatkozások

Szemléletes geometriai dimenziók:

Van a tér. A tér feldarabolásával síkokhoz jutunk, a síkok feldarabolásával egyenesekhez jutunk és az egyenesek feldarabolásával pontokhoz jutunk. A geometria erről a négy dimenzióról tud. 0 dimenziós a pont, 1 dimenziós az egyenes, 2 dimenziós a sík és 3 dimenziós a tér. Az alacsonyabb dimenziók nyitottak a magasabb dimenziók felé és a magasabb dimenziók áthatják az alacsonyabb dimenziókat.

Emberlétünk dimenziói:

Szent Pál apostol emberlétünk 3 dimenziójáró tud, amelyeket hierarchikusan sorol fel:„A békesség Istene szenteljen meg benneteket, hogy tökéletesek legyetek. Őrizze meg szellemeteket, lelketeket és testeteket feddhetetlenül Urunk, Jézus Krisztus eljöveteléig.” 1Tessz 5:23

A Szentírás fordítói általában nem különböztetik meg a szellemet a lélektől, a pneumát nem különböztetik meg a pszichétől, pedig ezek a szavak nem egymás szinonimái, hanem különböző valóságokra utalnak. A fordítók, gyakran a görög szentírás pneuma-> szellem szavának is a lélek szavunkat feleltetik meg. A protestáns bibliafordítók következetesen elkövetik ezt a hibát. A szellemünk áthatja a lelkünket, a szellemünk a mi lelkületünk. Az alábbi idézeteket a görög Szentíráshoz igazítottam:

A Szentírás megosztott szellemi világról tanúskodik, az egyiket alapvetően az igazság motiválja a másikat pedig a hazugság.

„A Szellem világosan állítja, hogy a végső időkben némelyek elpártolnak a hittől, megtévesztő szellemekre és sátáni tanításra hallgatnak. Ezek képmutató hazudozók, akiknek meg van a lelkiismeretük bélyegezve. Tiltják a házasságkötést és bizonyos ételek fogyasztását, jóllehet ezeket azért teremtette az Isten, hogy a hívő és igazságot ismerő ember hálaadással fogyassza.” 1Tim 4:1-3

A szentírásban utalást találunk arra, hogy a szellemiség örökölhető, átadható, feléleszthető:

„Mert jól emlékszem őszinte hitedre; ez előbb nagyanyádban, Loiszban, majd anyádban, Eunikében élt, és most - biztosan tudom - téged is eltölt. Ezért figyelmeztetlek, éleszd fel magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem folytán van benned. Hiszen Isten nem a félelem, hanem az erő, a szeretet és a józanság szellemét adta nekünk.” 2Tim 1:5-7

Egy evangéliumi és egy ószövetségi idézet:

„Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, és így folytatta: Vegyétek a Szent Szellemet!” Jn 20:22

„Illést elragadta a vihar, de a szellemét megkapta Elizeus. Életében nem félt a fejedelmektől, nem volt ember, aki megbírt szellemével.” Sir 48:12

Gyakorlatok:
I. Gyakorlat: D: Egy dolog helye a dolog tulajdonsága

Az itt és most, a van igazságának megmutatkozása tapasztalatunkban

Élményszerűen felsorolhatjuk, hogy itt és most mi az, ami van, mi az itt és most igazsága. Ebben a felsorolásban az itt és a most igazsága úgy mutatkozik be, mint tőlünk független igazság. Akár tudok róla akár nem itt és most süt a nap. Írjuk le az élményünket:
Itt és most nappal van, mellesleg itt és most én is jelen vagyok. Miután beesteledett vegyük elő az írást és írjuk le mi maradt meg az itt és most igazságából:
Itt és most van, mellesleg itt és most én is jelen vagyok. A nappalt ki kellett hagynunk, hiszen este van. Észrevehetjük, hogy az itt és most igazságai nem csupán csak eltűnő igazságok, hogy az itt és most maradandó igazságot is tartalmaz. Észrevehetjük, hogy az itt és most igazsága kezdetben úgy mutatkozott be, mint tőlünk független igazság. Úgy tűnt, esteleges mozzanata vagyok ennek az igazságnak, akár tudok róla, akár nem, itt és most nappal van. Észrevehetjük, a megmaradt igazságból, hogy jelenlétünk maradandó mozzanata az itt és most igazságának, hogy a mellesleg jelzőt is ki kell hagynunk élményünk rögzítésénél. A megmaradt igazság ezek szerint: 
Itt és most jelen vagyok. Az itt és a most maradandó igazsága az, hogy jelen vagyok, ehhez késpest esteleges igazság az, hogy itt és most nappal van. V.ö.: Georg Wilhelm Friedrich Hegel: „A szellem fenomenológiája” 58-59. o.

Az itt és most, olyan hatalmas tükrünknek bizonyult, amiben sok minden megmutatkozik, amiben sok minden megmutatkozhat, anélkül, hogy ezt a tükröt bármi is megkarcolhatná.

II. Gyakorlat: Egységgyakorlatok

A tudati egység gyakorlata:

Amikor a tudat észreveszi önmagát nemcsak öntudattá válik, észreveszi azt is, hogy egyetlenegy tudat.
Amit a környezetemben észreveszek, azt az egyetlenegy tudatban veszem észre.
A kutyámnak más a tartózkodási helye, ő mást vesz észre az egyetlenegy tudatban.


A különbözőségekben feltáruló egység gyakorlatai:

Különbözőség áll fenn közöttem és a kutyám között. 
A kutyám, amiben különbözőségünktől különbözik az én vagyok,
és én, amiben különbözőségünktől különbözök az a kutyám.

Az észrevevésen túl - akár tudok róluk akár nem -  vannak tőlem különböző dolgok, elmúlt és várható események.
A különbözőség törvényszerűségéből fakadóan, mindezek meghatároznak, és mindezeket meghatározom.

A téridőben zajló egységtörekvések a szerelemben csúcsosodnak.
A szerelmesek eggyé akarnak válni, de az egység rajtuk kívül valósul meg.
Az egység másban van, nevezetesen a gyermekben van. A gyermek, apától való különbözősége az anya,
és az anyától való különbözősége az apa, az apa és az anya különbözősége pedig a gyermek.
III. Gyakorlat: Az észrevevés észrevevése

Ha valaki el van ájulva és pofozgatva magához térítik, amikor már tud a környezetéről, akkor tudhatjuk, hogy magánál van.
Csak akkor vehetjük észre önmagunkat, ha önmagunkon kívül mást is észreveszünk.
Az észrevevés egy meghatározott dolog; tárgy és egy általános dolog; alany megkülönböztetett egysége, azaz a tárgy és az alany különbözősége. Amiben a tárgy különbözik az észrevevéstől az az alany és amiben az alany különbözik az észrevevéstől az a tárgy.Az érzés is észrevevés.
 Amikor egy dolog meghatározott is és általános is, akkor a dolog érez. (Georg Wilhelm Friedrich Hegel)
IV. Gyakorlat: A 6. dimenzió tudatosítása

Térszemléletünk 3 dimenziós. Az időt 4. dimenziónak tekinthetjük, hiszen a múltunk éppannyira közel van hozzánk, mint a jövőnk. A 3 dimenziós terünk egy 4 dimenziós tér síkja. Terünk egy meghatározottsága a 4 dimenziós tér egy meghatározott síkja. A 4 dimenziós tér síkjainak egymásutánisága különböző tértartalmakat egymásutánisága. (A terünk egy 4 dimenziós tér síkja, amin mintegy vetítővásznon peregnek az események. A síktartalmak változnak, mint az állóképek a vetítővásznon. Ezért a síktartalmak egymásutániságának a sebessége állandónak mutatkozik a síktartalmak által közvetített sebességekhez képest. Lásd: fénysebesség.)

A 4 dimenziós térben a 3 dimenziós terünk sík a 2 dimenziós síkjaink egyenesek az egy dimenziós egyeneseink pontok és a pontjaink -1 dimenziósak.

Az 5 dimenziós térben a 4 dimenziós terek síkok, a 3 dimenziós terünk egyenes a 2 dimenziós síkjaink pontok az egyeneseink -1 dimenziósak és a pontjainknak -2 dimenziósak.

A 6 dimenziós térben az 5 dimenziós terek síkok a 4 dimenziós terek egyenesek, a 3 dimenziós terünk pont, a síkjaink -1 dimenziósak, egyeneseink -2 dimenziósak, pontjaink -3 dimenziósak.

A 3 dimenziós terünk egy meghatározottsága, a 6 dimenziós tér egy pontja. Ez a pont változtatja a helyét, ha járkálok, vagy ha leülök, hiszen változtatom a terünk meghatározottságát. Ugyanakkor ez a pont egy görbe vonalú egyenes pontja, hiszen a terünk az időben van, és az idő a 6 dimenziós tér, görbe vonalú egyenese.

Terünk meghatározottsága változik. A törvény terünk meghatározottságához hozzárendeli, azokat a pontokat a 6 dimenziós térben, amely pontok valamelyikét a terünk elfoglalhatja. A törvény egy meghatározottsághoz rendel lehetőségeket. A törvény adta a lehetőségek közül bármi bekövetkezhet, szabad a választás a lehetőségek között. A megváltozott térhez a törvény ismét lehetőségeket rendel, utat enged a szabadságnak és terünk meghatározottsága újabb meghatározottságot kap. Így formálódik a 6 dimenziós tér, görbe vonalú egyenese.

V. Gyakorlat: A 7. dimenzió tudatosítása

Akik döntési pozícióban vagyunk és döntünk is a 6. dimenziós tér pontszerű elemein hajtunk végre műveletet, azaz hozzájárulunk ahhoz, hogy terünk pontszerű meghatározottsága a 6. dimenziós térben, a törvény által meghatározott lehetséges pontok közül melyik pontba mozduljon. Ezt a műveletet a 6. dimenziós tér nem tartalmazhatja, éppen ezért döntési pozíciónk a 7. dimenzióban van. A 7. dimenzióban operátorok vannak, az operátori műveletek együttes hatására változik meg terünk meghatározottsága, amely meghatározottság törvényszerűen meghatározza terünk változásainak a lehetőségeit is..

Egy éppen történő  sakkjáték is, újra meg újra megváltoztatja, a terünket megahtározó pont helyét a 6. dimenzióban. Ez a játék szépen szemlélteti a törvény és a szabadság összefüggéseit:
Amikor a sakkjátékban döntési pozícióban vagyok, akkor a szabályok, a törvény által meghatározott lehetőségek közül szabadon választhatok, és  léphetek. Lépésemmel meghatározom ellenfelem lehetőségeit, végül is törvényt alkotok a számára. Az általam felkínált lehetőségek közül ellenfelem bármit szabadon megléphet. Lépésével újra meghatározza a rám vonatkozó törvényt, a lehetőségeimet. A lehetőségeim közül ismét szabadon választhatok és léphetek. A játéknak akkor van vége, amikor valamelyik játékosnak elfogy az ideje, vagy a lehetősége.

Feltételezések:

I. Feltételezés: Álmainkról

A napkeleti bölcsek: "Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba." Mt 2:12

Éberségünk aludni enged, de nem alszik el velünk együtt. Amikor ébren vagyunk észrevevéseinket az öt érzékünk teszi lehetővé. Amikor álmodunk akkor is igaz az, hogy a tőlünk különböző dolgokat veszünk észre a tudatban, de ezeket a  dolgokat nemcsak az érzékszerveink közvetítik. Sőt érzékszerveinket álmaink is motiválják, álmaink hatására mozoghat a szemünk, stb.

Feltételezhetjük, hogy mindaz, amitől különbözünk, múlt, jelen, jövő és a magasabb dimenziók is, álmainkban észrevevésünk tárgyai lehetnek. (egy dologtól való különbözőségünktől amiben különbözünk az a dolog) 

II. Feltételezés: A végtelendimenziós térről

Egy halmaz elemei valahol vannak, terük van, ugyanakkor egy halmaz nem tartalmazhatja, az elemeire vonatkozó műveleteket. Ezért egy halmaz elemeire vonatkozó műveletek meghaladják a halmaz elemei által meghatározott teret. Egy n dimenzióra vonatkozó művelet, magasabb dimenziót feltételez.

Síkokhoz úgy jutunk, hogy feldaraboljuk a teret, és mivel a feldarabolás művelete térbeli történés ezt a műveletet a síkok nem tartalmazhatják. Az alacsonyabb dimenziós terekhez magasabb dimenziós műveletek vezetnek.

Ezért feltételezhetjük, hogy a végtelendimenziós tér; kristálytiszta operáció, azaz művelet végrehajtódása. (Actus purus)

VII. Megjegyzés